Egyik este 8-9 körül elmentünk bevásárolni a párommal, és egy meglehetősen ijesztő dolgot láttunk.
A sorok között kóválygott 3-4 csomag chipsszel a kezében egy 15-16 éves fiúcska. Alig bírt menni, húzta magát, teljesen be volt lassulva, olyan nehezen pislogott a kipirosodott szemeivel, mint aki a reggeli ébredéssel küszködik. Akkor én már tudtam: A KIS SRÁC TELJESEN BE VOLT ÁLLVA! Mindenkinek feltűnt, hogy furcsa, de én felismertem a tüneteket, hogy ez nem mentális betegség!
UPDATE: Közben találtam egy videót, ami pontosan szemlélteti, amit mi is láttunk. Borzasztó!
Zombik_Budapest_Hős utca_2018Zombik_Budpest_Hős utca_201806#zombi #zombik #hősutca #drog #budapestzombi #drugbudapest #hirpress
Közzétette: Hírpress – 2018. június 13., szerda
(Addiktológus szerettem volna lenni annak idején, illetve teljesen a zéró-tolerancia elvet képviselem, az öcsémnek is rendszeresen papolok ezekről.)
Fizetés után mentünk a parkolóba, ahol a 2. sokk ért! Még 2 másik vele egykorú srác várta a nassolni valót, egy tőlük jóval idősebb, gyanús kinézetű fickóval, szintén lezombulva. Nem volt nehéz kitalálni, hogy ki árulja a cuccot és kinek.
Őrjöngeni kezdtem, hogy ha én látnám így az öcsémet, biztos, hogy a fülénél fogva cibálnám haza, meg hívni kéne a rendőrséget, mert ez nem igazán törvényes dolog. Mire ezek a szavak elhagyták a számat, az idősebb férfi elsunnyogott, otthagyva a 3 totálisan bekábult gyereket a parkolóban.
Nem tudtam mit tegyek. Mentőt hívjak vagy rendőrt? Esetleg a szüleiket? (Hogy hívnám a szüleiket, ha azt se tudom kik ezek a gyerekek?! 😀 )
Annyira meg voltam lepődve, hogy a “HERBÁL” újra felütötte a fejét, hogy lányos zavaromban anyukámat hívtam, aki azt mondta, hogy felesleges telefonálni, mert ha szirénát látnak, hallanak, úgyis elszaladnak onnan. Így szépen elindultunk haza, de egyből felhívtam az öcsémet is, és újabb 20 perc papolás következett a prevencióról. De ha legközelebb ilyet látok, biztos, hogy azonnal hívom a rendőrséget. Természetesen teljes diszkrécióval, hátha fülön tudják csípni a terjesztőt!
Értem én, hogy a szülő nem lehet ott mindenhol, meg a haverok nyomása is nagy, de nem kéne kicsit több felelősségtudat ezeknek a gyerekeknek? MERT GYEREKEK VOLTAK! Egyáltalán mit kerestek kint a városban este 9 órakor???
Meg ha ez az ember ilyen illegális szerekből szerzi a napi betevőjét miért nem keres magának idősebb “vendégkört”?! És mi van akkor, ha ez a 3 gyerek meghal, attól a szartól, amit rájuk sózott?
Mit tehet a szülő?
Szerintem semmit. Hiába mondod a gyereknek, hogy a drog rossz, vagy hiába tiltod a barátoktól, annál rosszabb. Ha bezárod a szobába az sem jó, ha túlságosan nagy teret adsz neki, az sem. Akkor mit lehet tenni? Megverni? Elvenni a telefonját, zsebpénzét, kísérni mindenhova? NEM! Kommunikálni kell vele. Sokat!
Vagy akár jöhet az elrettentő példa. Videók, képek, esetleg beszámolók drogozó emberekről. Mindenkinél más válik be, de fontos, hogy a gyerek tudja, hogy ez nem egy menő és semmiképp sem felnőttes dolog!
Valamint éreztetni kell vele, hogy ha problémája van, akkor ne a szerek felé forduljon, hanem a családjához. Azok a barátok, akik drogozni, inni kényszerítik, vagy csúfolják, hogy ő nincs benne a “buliban” , azokat pedig szépen el kell felejteni, mert ők nem barátok.
Nehéz dolog ez. Az öcsémen tapasztalom ezt a legjobban, hiszen nagyon jól ért ahhoz, hogy azt mondja, amit “felnőtt”, a szüleim, a tanárai, én, bárki hallani akar. Bár remélem eleget beszéltem neki ahhoz, hogy ki se akarja próbálja.
Én a szülőknek, testvéreknek csak annyit tanácsolhatok, hogy beszélgessetek sokat a gyerekkel. Fontos a bizalom kiépítése, és hogy számíthat a szeretteire. Figyeljetek a jelekre!
(A dealernek üzenem, ha esetleg olvassa ezt a cikket: Remélem elkapnak te seggfej!!!)
Katerina.*
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: