A napokban az egyik egyetemi professzorom megosztott egy videót, amit tátott szájjal megnéztem egyszer, aztán megnéztem még egyszer, majd elgondolkodtam. Basszus, igaza van!
Először kérlek a videót nézd meg, mert hiába 100 másodperc az egész, nem tudom szavakkal átadni azt az ezernyi dolgot, amit leközöl.
Te is gyakran érzed úgy, hogy nem a való élet kihívásaira készít fel az iskola? Oszd meg ezt a videót, ha egyetértesz az üzenetével!
Közzétette: Diákparlament – 2018. június 14., csütörtök
Teljesen egyet kell, hogy értsek minden szavával! Évek óta úgy tanulunk, hogy azt az anyagot kérik számon, amit bemagoltatnak velünk, és az alapján osztályoznak, amilyenre az aznapi teljesítményünk elég volt. A legtöbb tanár (főleg már az egyetemen) magasról letojja, hogy aznap fáradtak voltunk-e vagy épp betegek, esetleg lelki traumán mentünk keresztül, vagy szimplán csak elsodort az élet, kiengedtük a gőzt, és nem volt időnk/erőnk/kedvünk tanulni. Nincs kivétel! Azt osztályozzák, ami a papírra kerül, nem azt, ami a fejedben van!
Természetesen megértem, hogy valahogy egységesíteni kell a számonkérést, de mi értelme annak, hogy egész éjszaka tanulsz, írsz egy jegyet, és másnapra el is felejted?! Én például az egyetem kezdetéig mindenből kitűnő voltam már első osztályos koromtól (kivéve a magatartást, de ezt tudjuk be a cserfes számnak, és a rengeteg fiú barátnak, akikkel mindig a csínytevésen törtük a fejünket), de mélyreható tudást egyedül matematikából szereztem, mert a többi nem/alig érdekelt. A történelemtől pedig egyenesen rosszul lettem, ha dolgozatra kellett készülni. Ahogy azt az egyik korábbi cikkemben írtam, amikor tanuláshoz adtam tanácsokat, kifejlesztettem magamnak egy olyan módszert, amivel gyorsabban és könnyebben tanulok. Sokat segített. Ha már tanulásra vagyok kényszerítve, mert csak így adhatok az iskolában számot a tudásomról, akkor azt egy elviselhetőbb módszerrel teszem. (Persze a puskázást is tökélyre kellett fejleszteni az egyetemi évek alatt, de csak végszükség esetén.)
Ráadásul -és ez a videóban is benne van- mellette azzal foglalkozok, amit szeretek, ami érdekel. Nem hagyom, hogy a tanulmányaim befolyásolják a tudásomat! Spanyolul tanulok, ha van időm, akkor naponta 1 könyvet elolvasok (már jojózik a szemem, de élvezem), fejlesztem a matematikai képességemet és a memóriámat. Valamint a diploma után belekezdek egy teljesen más egyetemi szakba! Sokan mondták, hogy okos ember vagyok, és ezzel a tulajdonságommal őszintén egyetértek! Bár nem tudom betéve a magyar irodalmat vagy a teljes világtörténelmet oda-vissza, de ügyeltem arra, hogy az általános műveltségi szintet megugorjam. Engem inkább az élet dolgai érdekelnek, de ezeket nem tanították meg az iskolában, így utánaolvastam. Rengeteget.
Tedd ezt te is! Tanulni sosem késő! Attól, hogy az iskolában rossz jegyet kaptál, ez nem jelenti azt, hogy te annyival kevesebb lennél, mint aki 5-öst kapott. Ezek csak számok, amivel egy elmaradott rendszerben számszerűsítik az agyad aznapi teljesítményét, egy olyan dologról, amire lehet, hogy magasról teszel vagy egyszerűen nem tudod megjegyezni.
A húgomnak is mindig ezt mondom. Ő is kitűnő tanuló, és ha már nem 5-ös a jegye, akkor képes napokig ezen stresszelni magát. Egy 17 éves lánynak, nem kéne emiatt idegeskednie, de az iskola és a társadalom ezt a nyomást gyakorolja rá. Ha már nem jeles a dolgozat, akkor ő buta, lusta, nem lesz belőle semmi, nem állja meg a helyét a világban… Mennyiszer hallgattuk ezt mi is a középiskolában, mikor egyszerűen már nem bírtunk felkészülni a dolgozatra, mert egy nap volt 3. Ma is itt cseng a fülemben: “Meg fogtok bukni!”, “Ti fogjátok nemzeni a jövő hátrányos helyzetű gyerekeit”, ” Nem lesz belőletek semmi, csak egy segédmunkás”. A diploma előtt ezen jókat mosolygok, főleg, amikor eszembe jut az az osztálytársam, aki matekból majdnem megbukott, de jövőre fejezi be színötössel a fogorvosit… Nem így kell a gyerekeket motiválni, bár ez is egy módja.
De a videó és a soraim lényege: Soha ne felejtsd el, hogy attól, hogy te kevesebbet tudsz egy adott témáról, még nem vagy kevesebb, mint a másik! Találd meg magadnak azt a módszert, amivel könnyebben megy a tanulás, majd tanulj arról, ami igazán érdekel, és az sokkal könnyebben megy majd. Ráadásul az életed is sokkal könnyebb lesz, ha azt gyakorlod, amiről mélyreható tudást szereztél!
Vágj bele most!
Köszönöm, hogy elolvastad! Ha tetszett oszd meg a barátaiddal is!
Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb bejegyzésekről, vagy kérdésed, észrevételed van, bátran írj nekem üzenetet, kommentet ide, vagy a Facebook oldalamra.
Visszavárlak! ♥
Katerina.*
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: